Lélekbuborék

Három évvel ezelőtt gyermeket szültem. Bár császár lett a vége, így a fizikai részét sajnos nem élhettem át, a szülés utáni sebfájdalom, a lelki és hormonális robbanás nekem is járt. Emlékszem, mikor a műtét után végre behozták Jancsikámat, és a mellkasomra rakták. Ott szuszogott, szorította az ujjamat, én pedig nem tudtam mit kezdeni a bennem… Tovább »

Az út maga a cél- tartja a mondás. Emellett az út maga az ember. Amikor elindulsz valahová vagy valami felé, már az első lépéseiddel pőreséget vállalsz. Mert a kezdettől fogva mezítelen Te-valódra rakódnak majd ruhaként a sikereid és a kudarcaid, hátadra csomagként nehezednek majd a terheid és az úton kapott ajándékai., Testeden sajognak majd az akadályok… Tovább »

A szeretet: egymásra szánt idő és figyelem. Ez a legtöbb, amit adhatsz magadból, ha szereted a másikat. Ez élteti, táplálja a kapcsolatot, ennek hiánya pedig megöli azt. Idő és figyelem: léteznek a gondolataidban és léteznek a tetteidben. Léteznek mennyiségben és léteznek minőségben. “Szeretlek! Fontos vagy nekem! Barátom vagy!”- szavak csupán. Ha nincs mögöttük idővel és… Tovább »

Amikor nyáron 32 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, beindul nálam az automatizmus, és nekiállok gyümölcslevest készíteni. De nem ám akármilyen gyümölcslevest! Összesen 10 percet szánok rá este, és kész is van a “hőség hőse”.  Aztán éjszakára mehet a hűtőszekrénybe, hogy a elkövetkező tikkasztó napokban ne legyen gondom az ebédre.  Az alábbi mennyiségből 8 adag… Tovább »

Még mindig nehéz írnom erről, pedig lassan már két hónap telt el azóta.  Gyakran kapok telefonos értékesítőktől hívásokat, mindenféle vizsgálatra, előadásra, termékbemutatóra invitálnak. Sosem mondtam igent ezekre, egészen addig a napig. Azon a februári napon egy ingyenes hőkamerás állapotfelmérést ajánlottak, és mivel ez a vizsgálati módszer régóta érdekelt, beadtam a derekamat. Február 20-án pénteken, 8.30 és 11 óra… Tovább »

Ma délután Jancsikával kettesben voltunk itthon. Ebéd után leraktam őt aludni, és én is lepihentem. Fél 4 körül hirtelen megszólalt a szénmonoxid érzékelő, amiben pár napja cseréltem ki az elemet. Fél perc elteltével újra jelzett, majd újra és újra és egyre sűrűbben. Úgy döntöttem, hívom a 112-t. Egy úr vette föl a telefont, aki pillanatok… Tovább »

Ezt a receptet nővéremtől kaptam évekkel ezelőtt, és sokszor készítettem már. Végtelenül egyszerű, és gyors, nem kell sütni, csak ki kell bírni, amíg a hűtőben mennyei desszertté érnek a hozzávalók. Számos variációban készíthetjük, bármilyen finom keksszel, és bármilyen csokival, akár gyümölcsokkel megpakolva.  Hozzávalók: 10 dkg vaj, 1 csomag zabfalat50 dkg mascarpone+krémsajt20 dkg csokoládé A vajat megolvasztottam… Tovább »

Jancsika: Annnnyaaaa, így mojog (morog) a jobotka (robotka), hogy mmmmmm (és itt morog egy nagyot, meg kell zabálni.) Anya: Igen így! Jancsika: Ész miéjt mojog a jobotka? Anya: Mert ő úgy beszél, hogy morog. Jancsika: Én meg úgy beszéjek, hogy ANNNNYAAAAAA!... Tovább »

Anya: Jancsikám, jó volt ma a bölcsiben? Jancsika: Jó vojt, Annya. Az ágyban nyöszöjöptem (nyöszörögtem), ész cak nyöszöjöptem, de nem jött oda Uzsi nényi ész Ani nényi szem.Anya: Hívtad őket?Jancsika: Igen, híptam, de nem jöttek. Csak nyöszöjöptem, nyöszöjöptem.Anya: Miért nem jöttek oda?Jancsika: Mejt luszták! Nagggyon luszták!... Tovább »

Én: Jancsika nézd, odakint minden csupa-csupa hó!Jancsika: Annnya, miéjt csupázol?... Tovább »