Ajándék-utam
A tetején voltam! De időről időre visszazuhanok az aljára. Elidőzöm egy kicsit az önsajnálat ál-vigasztaló érzésében, aztán megrázom magam, és lépek. Fölfelé! Akárhányszor is zuhanok vissza, semmi, de SEMMI nem tántoríthat el, hogy elérjem a célt, amit kitűztem. Erre tanít most az Élet (???). Keményen küzdeni, soha föl nem adni. Reggel még nem láttam a… Tovább »
