👶
– Anya, fáj a lábam!
– Elzsibbadt?
– Igen, és nagyon fáj! Szurkál, Anyaaaa!
1. Majd elmúlik! – és már megyek is tovább, készítem a ruháját, noszogatom, hogy öltözzön, mert menni kell az óvodába.
MINŐSÉGI IDŐ: 0 perc
2. Mozgasd meg egy kicsit és hamarosan jobb lesz! – és már ott sincs a tekintetem, nem is látom, mozgatja-e. Egyszer még megkérdezem átkiabálva a másik szobába: na elmúlt? De válasz nem érkezik, vagy nem hallom.
MINŐSÉGI IDŐ: 0 perc
3. Gyere, ülj ide az ölembe, megtekerem a bokád és megnyomkodom a lábad, ahogy szoktuk! – és már jön is, a fájdalomtól torz arcocskája felragyog, beül az ölembe, és nézi, ahogy óvatosan körbe-körbe tekerem azt a puszilgatni való puha lábát. Megnyomkodom a lábszárát, közben ölelem őt és puszilgatom az arcát.
– Jobb már egy kicsit? – kérdezem.
– Igen, egy picit, Anya! De még tekejd!
És még ülünk ott egy pár percig, a lábzsibbadásról beszélgetünk, emlegetjük a hangyákat is, és onnan észrevétlenül átevezünk egy egészen más beszélgetésbe az apró pici hangyákról, záporoznak a kérdések: miért olyan picik, mit szoktak enni, hol laknak, miért szaladnak olyan gyorsan…
Csak egy kérdésre nem tudom a választ: a hangya lába is el szokott-e zsibbadni és van-e valaki, aki neki is megtekergeti a bokáját?
MINŐSÉGI IDŐ: 5 perc – de a Gyermeknek VÉGTELEN!
Állj csak meg! Tudatosan keresd és használd ki az ilyen pillanatokat! A legtöbb, amit a Gyermekednek adhatsz: az időd és a figyelmed = a SZERETETED!
További információ: www.anyahajo.hu/foglalkozasok
[wysija_form id=”4″]
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: