A kisfiam hat hónapig csak anyatejet kapott, volt elég, és szerencsére a hozzátáplálás kezdete után is szopizott még tíz hónapig. Amikor először adtam Neki almapépet babakanállal, háromszor tettem oda a szájához (mert persze a védőnő és minden ezzel a témával foglalkozó netes oldal a fokozatosságra intett), és mindháromszor boldogan lefetyelte le róla az édes papit. A harmadik kanál előtt azt mondtam Neki: “Ez az utolsó!” Nem tudta, mit jelent, de onnantól kezdve minden étkezésnél az utolsó kanál előtt elhangzott ez a mondat. Aztán elhangzott később minden alkalommal, mikor valami tevékenységet be akartam vele fejezni. Azóta elmúlt már hároméves, és kijelenthetem, hogy ennek az egyetlen aprócska mondatnak és a következetességemnek köszönhetően majdhogynem mentesek vagyunk a tevékenységek befejezése miatti hisztitől. Pontosan tudja, mit jelent, hogy utolsó, kihasználja még azt az egy lehetőséget, legyen szó labdázásról, étkezésről, mesenézésről, gyakorlatilag bármiről. Nem állítom, hogy – főleg mikor nyakig vagyunk a dac- és hisztikorszakban – minden helyzet sima ügy, de Neki is szüksége van arra, hogy kiadja magából a feszültségeit, ő így működik tökéletesen.
Hiábavaló pepecselésnek és papagájkodásnak tűnhet. De a nevelés bizony ilyen műfaj. A nevelést segítő mondatokat, szabályokat ismételni, ismételni és ismételni. Sokszor. Rengetegszer. Annyiszor, hogy már el sem hiszed, hogy újra ki kell mondanod.
Megéri minden apró pepecselésnek tűnő energia, amit a gyermekeddel való törődésbe és a nevelésébe fektetsz. Megéri minden pillanat, mikor csak csendben csodálod őt. Megéri minden gondolat, ami arról motoszkál a fejedben, mit tehetnél azért, hogy a gyermeked még boldogabb és szabadabb lehessen.
Igen, a gyermeket a szabályok, a határok, a keretek teszik szabaddá. De erről majd egy másik bejegyzésben olvashatsz.
Olvass még!
Iratkozz fel a heti hírlevélre, hogy elsőként értesülj az új tartalomról, tréningekről, akciókról.
[wysija_form id=”4″]
Jelentkezz az AnyaHaJó tréningekre még több JÓ ANYA VAGYOK élményért!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: