A mai nap egy új korszak kezdete…némi pöttyös szünettel.
Történt ugyanis, hogy Jancsika teljes természetességgel vette a bölcsisségét, cipőt váltott, játszott, barátkozott, rendet rakott, motorozott az udvaron. Jól érezte magát. Én kisebb sokkot kaptam ugyan, mikor tízóraira Zsuzsi néni felszolgálta a meleg (!!!) narancsszörpöt, de szerencsére Jancsikának nem ízlett túlságosan, a cukros löttyből csak egy-két kortyot ivott. A daduskák az anyukákkal nem túl barátságosak (ahogy a júniusi szülői értekezleten sem voltak azok), de egyelőre az tetszik, ahogy a gyerekekkel bánnak, nem örültem volna, ha nagyon gügyörgősek, mert én sem vagyok és nem is voltam olyan. Persze most még mindenki ismerkedik mindenkivel. Erről jut eszembe egy itthoni beszélgetés:
Én Páromnak élménybeszámolok, Ő pedig szokás szerint kihozza belőle a maximumot:
Én: És akkor a kezembe nyomtak egy “Beszoktatási terv” -et, hogy olvassam el. Első nap: a gyermek a szülővel játszik. Második nap: a nevelő felveszi a kontaktust a gyermekkel. HArmadik nap: a nevelő játszik a gyermekkel.
Párom: Negyedik nap: a nevelő a gyerekkel játszik. Ötödik nap: a gyerek a gyerekkel játszik. Hatodik nap: A nevelő az anyukával játszik. Hetedik nap: behívják az apukát. Nyolcadik nap: a nevelő felveszi a kontaktust az apukával. Kilencedik nap: a nevelő az apukával játszik. Tízedik nap: a gyereknek és az anyukának nem kell többet mennie.
És csak nevet és nevet, én pedig boldogan nézem, mennyire meg van elégedve a humorával!
Megkezdtük tehát a bölcsit, ám délután a doktorbácsinál kötöttünk ki, mert Jancsika pöttyös lett. Kéz-láb-száj vírusa van. Igen, ez a neve. Kéz-láb-száj vírus. Fertőző. A héten már nem megyünk bölcsibe. És előre is nagyon ne haragudjon az az anyuka, akinek a kisfiát Jancsikám barátkozás céljából agyonsimogatta. És a másik se! És a harmadik se!!!
A bölcsi beszoktatás tolódik, jövő héttől csapó kettő. Párom beszoktatási terve is tolódik, mi pedig igyekszünk pöttytelenedni mindenki érdekében. Igen, MI! Mert ahogy ma bölcsisek lettünk Jancsikával együtt mi is, úgy bizony lélekben pöttyösek is lettünk.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: